Dziszna (Dzisna)
Dziszna (Дзісна, oroszul Дисна) város Fehéroroszországban, a Vicebszki terület Mjori járásában. A Nyugati-Dvina déli partján, a Dziszna (Gyiszna)-folyó torkolatánál fekszik, Mjoritól 40 km-re keletre, Polacktól 40 km-re nyugatra. Az egykor jelentős település mára álmos kisvárossá vált, 2006-ban mindössze 2,7 ezer lakója volt.
Dziszna gazdag történelmi múltra tekint vissza, már a 11. században fontos település volt. A Litván Nagyfejedelemség évkönyvei 1461-ben említik először. A 16. században már erőd is állt a két folyó torkolatánál, melyet a dombról Kopcának neveztek, a mellette levő falu viselte a Gyiszna nevet. Kiváló stratégiai helyzeténél fogva gyors fejlődésnek indult. 1563-ban Rettegett Iván elfoglalta Polockot, így Báthory István lengyel király a gyisznai erősség átépítése mellett döntött. A lengyel királyok gyakran tartózkodtak az itteni várban, a 16. század második felében az akkori városépítészet jegyében építették át.
A nagy északi háború során az orosz, lengyel és svéd csapatok, valamint a kozák hadtestek harcoltak falainál, de Napóleon 1812-es oroszországi hadjárata sem kímélte a várost. 1793-ban csatolták Oroszországhoz, a 19. században járási (ujezd) székhely volt. Az évszázadok rombolását az 1882-es tűzvész tetézte be, amely szinte teljesen elpusztította a régi várost.
1919. szeptember 19-én elfoglalták a lengyelek, majd 20 éven át Lengyelországhoz tartozott. Akkoriban a Nyugati-Dvina alkotta a lengyel–szovjet határt. 1940-ben a BSZSZK új járási központjaként várossá nyilvánították. A Vilejka és Vilnius felől előretörő németek 1941. július 4-én foglalták el, itt keltek át a Nyugati-Dvinán. 1944. július 4-én szabadult fel. 1962-ben a Gyisznai járást megszüntették és a várost a Mjori járáshoz csatolták.
Dziszna gazdag történelmi múltra tekint vissza, már a 11. században fontos település volt. A Litván Nagyfejedelemség évkönyvei 1461-ben említik először. A 16. században már erőd is állt a két folyó torkolatánál, melyet a dombról Kopcának neveztek, a mellette levő falu viselte a Gyiszna nevet. Kiváló stratégiai helyzeténél fogva gyors fejlődésnek indult. 1563-ban Rettegett Iván elfoglalta Polockot, így Báthory István lengyel király a gyisznai erősség átépítése mellett döntött. A lengyel királyok gyakran tartózkodtak az itteni várban, a 16. század második felében az akkori városépítészet jegyében építették át.
A nagy északi háború során az orosz, lengyel és svéd csapatok, valamint a kozák hadtestek harcoltak falainál, de Napóleon 1812-es oroszországi hadjárata sem kímélte a várost. 1793-ban csatolták Oroszországhoz, a 19. században járási (ujezd) székhely volt. Az évszázadok rombolását az 1882-es tűzvész tetézte be, amely szinte teljesen elpusztította a régi várost.
1919. szeptember 19-én elfoglalták a lengyelek, majd 20 éven át Lengyelországhoz tartozott. Akkoriban a Nyugati-Dvina alkotta a lengyel–szovjet határt. 1940-ben a BSZSZK új járási központjaként várossá nyilvánították. A Vilejka és Vilnius felől előretörő németek 1941. július 4-én foglalták el, itt keltek át a Nyugati-Dvinán. 1944. július 4-én szabadult fel. 1962-ben a Gyisznai járást megszüntették és a várost a Mjori járáshoz csatolták.
Térkép - Dziszna (Dzisna)
Térkép
Ország - Fehéroroszország
Fehéroroszország zászlaja |
1991-ig a Szovjetunió tagállama volt. A Szovjetunió felbomlása után elnyerte függetlenségét. 1994-ben az első és egyetlen szabad választáson Aljakszandr Lukasenka lett az ország elnöke, mely pozíciót azóta is betölti. Lukasenka Fehéroroszországban tekintélyelvű, diktatórikus rendszert épített ki. A választások nem szabadok és nem tisztességesek, a rendszer ellenfeleit elnyomják vagy bebörtönözik, a média pedig nem szabad. A 2020-as választást követően komoly tüntetéshullám kezdődött az országban, melynek során sokakat bebörtönöztek. Fehéroroszország az egyetlen európai ország, ahol hivatalosan alkalmazzák a halálbüntetést.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
BYN | Belarusz rubel (Belarusian ruble) | Br | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
BE | Belarusz nyelv (Belarusian language) |
RU | Orosz nyelv (Russian language) |